Újabb év, újabb Hammerfall koncert...jóból sosem árt a sok:)

Nyitás előtt fél órával érkeztünk meg a Barba Negrához, ahol szép kis sor kezdett már kialakulni. Szerencsére időben értünk oda, nyitásra már igencsak tisztességes mennyiségű ember várta, hogy bejuthasson. Gyors pillantások a merch-pult felé, aztán irány az első sor...amiből második lett végül középen.:). Sebaj, gondoltam itt is tökéletes lesz.

Armored Dawn:

Kíváncsi voltam a brazil banda koncertjére, youtube-on a 2 szám, amit meghallgattam előre, pont elég volt, hogy minimálisan felkeltse az érdeklődésem. Gondoltam, a koncert alkalmas lesz, hogy esetleg rajongóvá váljak. Na ez nem történt meg...semennyire. Ugyanis a koncertből a dobon kívül szinte semmit nem lehetett hallani. Néha egy-két billentyű-futam, esetleg egy-egy szólót fel lehetett fedezni, de se a ritmus- illetve basszusgitár, se az ének(!!!), se a két gitáros vokálja nem volt hallható. Ahol igazán élvezhető, és hallható volt, az a Sail Away volt, ott még egy kis közönség énekeltetés is sikerült.

Egészen egyedi módon a billentyűs kb. minden második dalban kijött gitározni, és láthatóan meg is tett mindent, de hallani sajnos szintén nem lehetett belőle semmit. Először azt gondoltam, hogy velem van a baj, de körülöttem szintén senki nem hallott semmit, szóval a hangosítással voltak nagy gondok. Nem tudom, hátul lehetett-e hallani, de elöl teljesen élvezhetetlen volt a koncert. Pedig a banda láthatóan mindent megtett, odatették magukat rendesen. Az énekes beállása, mozgása leginkább a Majesty énekesére hasonlított...remekül összeillett a feketére festett(?) haja az ősz szakállával, mókás volt:)

Az viszont kiderül, hogy a dobosuk nagyon jó:).

Nem lettem rajongó, mert sajnos nem volt miért. Lehet teszek még egy kísérletet az egyik albumukkal. Kár...:(

Bloodstone, Chance to Live Again, Eyes Behind The Crow, Men of Odin, Sail Away, Gods of Metal, Barbarians In Black, Beware of the Dragon

Hammerfall:

Sokadik találkozásom volt ez már a zenekarral. Eddig sosem okoztak csalódást. Most sem, de azért egy hiányérzet maradt a koncert végére.

A mostani turné az előzőnek a "folytatása" (ismétlése?) volt, nem is sokban tértek el a setlistben.

Hector's Hymn-al indítani mindig telitalálat, most is ütött, utána pedig csak úgy jöttek a klasszikusok, Riders of the Storm, Renegade, Heeding the call, Crimson Thunder, (nem ebben a sorrendben), majd az újabbak, Built to last, Bloodbound, Dethrone and Defy, Last Man Standing, stb..

Szerencsére itt már megérkezett a hangzás is, nem kellett hátramenni. Hibátlanul szólt mindenki, a gitárok, a dob (talán egy picit halk volt), na és persze Joacim is, aki csúcsformában volt. Bejárta a színpadot, mosolygott, viccelődött, láthatóan nagyon jól érezte magát. A közönség a tenyeréből evett, a közös éneklések nagyot szóltak. Nem nagyon nézegettem hátra, de szerintem legalább 2x annyian voltunk, mint a Primal Fear-en.

Amit viszont nem tudok megérteni, és itt a hiányérzet, az a setlistben a "szent tehenek". Nyilván a zenekarnak vannak saját kedvenceik, de nem tudom megbocsájtani, hogy az Any Means Neccesary-t, vagy a Bushido-t képtelenek kihagyni. Nem rossz számok ezek sem, de annyira nem is jók. Inkább "bontották" volna ki a szokásos medley-t, és mehetett volna a Legacy of Kings végig.

Ami még zavart egy kicsit (hasonlóképpen a múlt havi Primal Fear-hez) az az, hogy a közepén kicsit leültették a sok középtempóval a koncertet. Nyilván nekik is kell a pihenés, de vártam egy kis variálást azért.

Elég sok lemezről játszottak, még az eléggé hanyagolt (nem véletlenül) Infectedről is előszedték a Bang Your Head-et. Itt Joacim elmesélte, hogy egy 11 éves korában vinyl-en (ezt különösen kihangsúlyozta:) ) először hallott (ha jól emlékszem) Saxon album indította el metal zene felé:).

Talán a legnagyobb hiányzó, legalábbis nekem, a The Dragon Lies Bleeding volt, na meg az Origins, ami az utóbbi 3-4 album talán legnagyobb himnusza.

A "szokásos" Hearts On Fire-nél  a végén már nem nagyon volt hangom, és tisztességesen el is fáradtam, de megérte:).

Nagyon nagyon jó este volt, kár az Armored Dawn-ért, de a Hammerfall behozta a lemaradást rendesen. Mondjuk az ígért 11 órás befejezés helyett már fél órával korábban befejezték, de így is közel 2 órás volt a buli. Jövőre új albumot ígértek, rá is fog férni a bandára egy új setlist. A koncert végén egy régi adósságot törlesztettem, és megleptem magam egy Hammerfall pólóval (ez még hiányzott a gyűjteményből:) ), ami jól is jött, mert igencsak csípős lett az idő hazafelé.

Hector's Hymn, Riders of the Storm, Renegade, Dethrone and Defy, Blood Bound, Any Means Necessary, B.Y.H., Crimson Thunder, Threshold, Built to Last, Last Man Standing, Legacy of Kings Medley, Heeding the Call, Let the Hammer Fall, Hammer High, Bushido, Hearts on Fire

KiB