Újabb koncert...szerencsére idén elég sok jófajta bulit hirdettek meg, így van hova menni. Kedvenc szerzőtársammal ismét felkerekedtünk, hogy szórakozzunk egy jót...nekem sikerült:)

Szokásos "törzshelyünkön" hosszú sorok voltak (sose hívjuk többet gyorsétteremnek:) ), így csak a meghirdetett nyitás előtt pár perccel érkeztünk meg a következő hosszú sorba. Azért nem semmi, hogy egy ilyen fiatal zenekar (mindössze 2 éve koncerteznek) meg tudja tölteni teljesen a Barba Negrát (azért ehhez a Myrath is hozzájárult rendesen). Továbbra is szükség lenne egy nagyobb helyre, ami nem Papp László Aréna szintű jegyárakkal működik, mert a közönség, és a bandák is megérdemelnék. A beengedés hamar ment, el is foglaltuk helyünket nem túl messze a színpadtól, középen (most valahogy nem akaródzott az első 2-3 sorban nyomorogni). Én pedig gazdagabb lett egy Beast in Black pólóval.

Myrath:

 Bevallom őszintén, sose hallottam a tunéziai zenekarról. Ez valószínű azért van, mert a prog metal nagyon távol áll tőlem, így nem vagyok tisztában azokkal a bandákkal, akik ezt a műfajt űzik. Egy számot hallgattam meg előre, azzal alapvetően nem volt bajom. Nem vártam semmi különöset a koncerttől, viszont kellemesen csalódtam. Ez volt a zenekar harmadik koncertje nálunk, jövőre már headlinerként jönnek.

Az első számnál kiderült (ha eddig nem lett volna így:) ), hogy a prog metal ezután se lesz a kedvencem. Nekem ez a stílus túl sok, a rengeteg váltás, a sok középtempó...jobban szeretem azokat a zenéket, ahol kevesebbet kell "gondolkodni...és amik sokkal gyorsabbak:) Az első 2-3 szám hamar el is ment mellettem, utána viszont kezdtem ráhangolódni, és a koncert második felét kifejezetten élveztem. Nagyon tetszett az, hogy beleszőtték (HA....HA....HA....) a zenéjükbe a keleties hangzást, nagyon érdekessé válnak ettől a dalok. Az énekes fickónak baromi jó hangja van, erőlködés nélkül dobálta a magasakat, nagyon tetszett...kinézetre meg mint egy tuniszi herceg:) A headlineres koncertjükön biztos rámennek a keleties díszítésre. Jót fog tenni, ha így döntenek.

A zenekar többi tagja is nagyon magas szinten játszott, a gitárosuk remek szólókat produkált, a billentyűs hozta az arab motívumokat (emellett pedig neki is nagyon jó hangja van, remekül segített a háttérből). A színpadi megjelenésük is illett a zenéhez.

Hamar eltelt a nekik szánt idő....nem lettem rajongó, de nem unatkoztam a koncertjükön. És ez egy prog metal zenekartól nagy dolog:)

Az est végén sikerült elcsípni őket, így mindenkitől szeretem egy aláírást. Szimpatikusak volt, kellemes perceket okoztak.

Beast in Black:

Ez volt a második Beast-koncert, amin voltam, először a Rhapsody előtt láttam őket. Nagy bátorság volt szerintem, hogy két albummal a hátuk mögött jöttek teljes önálló koncerttel, de a telt ház őket igazolta.

A Myrath után kicserélődött a közönség egy része a színpad előtt. Várható volt, a két banda zenéje teljesen más. Rövid átszerelés után (ha volt egyáltalán, a Myrath dobosa a Beast in Black szerkóján játszott) jött a Szörny. A színpadkép viszonylag egyszerű volt, csak (jó)néhány világító koponya volt elhelyezve, valamint a két mikrofonállványon volt 1-1 gerinc felpakolva:).

Próbáltam megfejteni (azon kívül, hogy nagyon teszik a zenéjük), hogy mi lehet az oka, hogy 2 év koncertezéssel ekkora sikert aratnak. Az biztos, hogy a zenéjük egyszerű, kb. minden refrén fülbemászó, és valószínű a mostani retro-láz is segít...ennyi '80-as évekből hozott témát...:). Anton Kabanen nagyon ért ehhez a dologhoz, úgy tűnik. És valószínű nálunk az is segít a bandának, hogy a basszusgitáros, Molnár Máté személyeben egy honfitársunk is tagja a zenekarnak.

A múltkori koncerthez képest túl sok különbség nem volt. Nyilván az, hogy főzenekarként jönnek, megdobja  a játékidőt, és két albummal már lehet kicsit válogatni (csak nagyon kicsit, hiszen kb. minden számukat eljátszották). Ezek a dalok szinte mind slágerek, a közönséget kérni sem kellett, hogy együtt énekeljen. 

Látszott rajtuk, hogy marhára élvezik, amit csinálnak, szint végig vigyorogták az egész koncertet, lelkesek voltak, sokat mozogtak. Yannis továbbra is beszarás, amit művel. Olyan hangok jönnek ki a paliból. Erőlködés nélkül hozza azt, amit a lemezeken, olyan magasságokban....iszonyat, de tényleg:) Közben meg rohangált, ugrált, fáradhatatlanul.

A koreográfia hasonló volt a korábbi koncerthez, de most a Crazy, Mad, Insane alatt lekerültek a szemüvegek a srácokról, nem állták végig a számot:). Sajnos az egyik legnagyobb kedvencemet, a Zodd the Immortal-t nem játszották (a leggyorsabb számuk, és pont ezt hagyták ki), de talán ez volt az egész este egyetlen negatívuma a számomra (meg az, hogy baromi meleg volt bent, valami kis szellőzést építhetnének a helyre).

A szokásos kis szünet után ismét Máté beszélt a kicsit. Látszott rajta, hogy az előző koncertek alatt egy kis rutinra tett szert, mikor először hallottam, nagyon akadozott a beszéde, most azért már jobban ment neki:) Bemutatott a zenekaron kívül mindenkit, a múltkori Freedom Call után ismét meglepetést okozva...újabb piros pont.

Kíváncsi leszek a folytatásra, hogy a harmadik albumukkal egy picit variálnak-e, vagy Anton marad teljesen ezeknél a daloknál, mert ahogy Pethi megjegyezte, headliner koncerten kell majd egy kis plusz, mert kicsit egyformák a számuk. Sajnos valahol egy picit igazat kell adnom kell neki, bármennyire is nem szeretnék:)))

Nagyon jól éreztem magam, mindkét zenekar nagyot játszott, és nem tudom eldönteni, hogy a két énekes közül melyik volt a jobb, az ő estéjük volt...soha rosszabbat.

KiB