Egy újabb nagy kedvenc Spanyolországból. Tényleg érdemes arrafelé is körülnézni, mert nagyon tehetséges bandákat találhatunk, akik valamiért (nálunk legalábbis) nem igazán ismertek. Szóval Vhäldemar. A csapat 1999-ben alakult, azóta számos tagcserén átestek, csak az énekes, és az egyik gitáros maradt. Legutóbb az alapító basszusgitáros Oscar Cuadrado lépett ki, aki azután a banda menedzsere lett.

Jelenlegi felállásuk:

Első albumukat 2002-ben adták ki, amit egy éven belül követett a második, után viszont viszonylag sok idő telt el a harmadik lemez kiadásáig. 2011-ig kellett várni a Metal of The World-re.

1. River of Blood
2. Dusty Road
3. Saints of Hell
4. Metal of the World
5. Wartime
6. My Nightmare
7. Wild Hearts
8. Bastards
9. Action
10. Light & Darkness
11. Arrows Flying High
12. Bach's Invention
13. Old King's Visions (III)

Nem nagyon szeretek zenekarokat (albumokat, számokat, dallamrészleteket) összehasonlítani, de a Vhäldemar esetében eléggé tetten érhetőek a nagyok hatásai. Itt bizony jó adag Gamma Ray, Primal Fear kihallható a dalokból. Ellentétben a Sylvania-val, ők nagyon is a német vonalat követik. Ami persze nem baj, mivel igencsak minőségi POWER-t tesznek le az asztalra:).

Két középtempós zakatolással indítunk (River of Blood, Dusty Road), aztán egy igazi turbót kapunk az arcunkba Saint of hell címmel. Primal Fear-es döngölés a címadóban. A Wartime zúzása után kicsit belassul az album. Váltják egymást a középtempós szerzemények egészen a végéig (csak az Action tekeri fel a tempót). Egy rövid instrumentális szösszenet után érkezik az Old King's Visions (part III). Na ez a dal letépi az ember fejét, az biztos, messze a legjobb tétel az egész albumon.

Kiváló énekhang, remek hangzás, földbe döngölő zakatolások, és gyorsabbnál gyorsabb turbók. Nem a legeredetibb zene, de minden power-rajongónak hallania kell.

KiB